Ez volt a mai napon is. Már régen tervezgettük a szentendrei Kovács Margit múzeum meglátogatását... és ma jött el a pillanat,amikor a felújított múzeumba be léphettünk.
Ki is volt Kovács Margit? Szerintem nem kell őt bemutatni... csak egy kis emlékeztető...
Kovács Margit
1902-1977
1902-1977
| Keramikus, szobrász, a modern magyar kerámiaművészet egyik megteremtője. Budapesti, bécsi, müncheni iskolák után Dániában és Franciaországban volt tanulmányúton. Egyaránt mestere a körplasztikának és a domborműnek, az agyagbavésett rajzos csempéknek, korongolt és felrakott edényeknek, a mázak finoman árnyalt keverésének. Alkotómunkásságának középpontjában az ember áll. Témaköre kifogyhatatlanul gazdag, változatos: reális hangvételű portrék, biblikus kompozíciók, groteszk figurák és zsánerképek, népdalillusztrációk, zsúfolt díszű korsók, tálak. Világa összességében egységes hatasú, sajátosan egyéni hangú, hazai talajban gyökerezik, ugyanakkor modern és európai. |
"Az anyag mindennapi kenyerem, örömöm, bánatom. Már az első érintésekor életem elemévé vált. És azóta az elem bekerülve vérem áramába, hol az öröm hullámhegyeire, hol az ijedt reménytelenség hullámvölgyeibe sodor, emel, buktat." - fogalmazta meg tömör egyszerűséggel röviddel a halála előtt.
Életműve befejezett, csodálatos egész; zaklatott, ideg-tépett korban törékeny tökéletesség.
Igazából emlékeimben ugyan úgy élt .. nem sok minden változott és még kissé félkész állapotban volt, de van már lift a mozgáskorlátozottaknak, és kissé interaktívabbá is tették...bár még ez nem teljesen működik kisebb hibák azért vannak.
De kezdjük az elején... hosszas tervezgetés és egyeztetés után végre lefixáltuk az e hét csütörtöki dátumot, hogy kimenjük Szentendrére két barátnőmmel Gabival és Marival .
Csodálatos verőfényes napra ébredtünk igazi sétálós idő..
Elég hamar kiértünk alig 20 perc volt az út..
Az első furcsaság a parkolás... a Dunakorzón régen meglehetett állni és egy parkolóőrtől akár egész napos jegyet is lehetett venni 600 Ft-ért.
A változás- parkolóórák, mindenütt, ami még nem volna baj , DE csak apróval lehet fizetni és nem lehet egész napos jegyet se venni, tehát ha nincs nálad elég apró akkor bajban leszel- azért van mobil parkolás is, de ettől én idegenkedem. Szóval sikerül 4 órára venni jegyet- mobilba rögzíteni az időt.... irány a főtér.
Újabb csalódás teljes felújítás alatt van a főtér a Művészet Malom és nagyon sok munkagép, munkagödört kellett kerülgetni meleg volt és nagy por és zaj...
Régen azért nem szerettem oda menni, mert sok a turista - most hála nem volt se tömeg se sok ember.. nagyon sok múzeum se volt nyitva és bolt se, kávézó...
De találkoztunk Mari barátnékkal és irány a Kovács Margit múzeum.
Érzelmileg kötődöm ehhez a városkához... a Pozsonyi utca háza előtt rendszeresen eljárok és mindig felnézek az emléktáblájára...
Na szóval beléptünk a jellegzetes kapun megvettük a jegyeket és mivel volt nálam gép, szerettem volna fotós jegyet is... volt is de 15 000 Ft-ért. - mind a néprajziba, mind a Nemzeti galériában 300 Ft a fotós jegy.. Irreálisan magasnak tartom ezt az összeget- na mindegy- szóval fotózni azt nem lehetett.
Megcsodáltuk a sokszor gondolkodásra késztetett egy -egy munka , hogy hogy is van technikailag megoldva...mázazva, korongozva. Nagyon nagy élmény mindenkinek ajánlom hogy legyen része a csodának...
Nekem legjobban a szinte rusztikus egyszerűséggel bíró szobrai, natúr samottos agyagból, mázasan engobózott faliképei tetszettek főleg a z 1960 -1970 évekből.
1-2 kép a netről.
Korong Matyi álma... c könyv borítója jut először eszembe ha Kovács Margitot emlegetik
... hol volt hol nem volt? magam sem tudom bizonyosan, soha volt: van is, lesz is bizonyára - na ki? na ki? hát egy fiú Matyinak hívták. De nem holmi hogyishívják Matyi ám! Korong Matyi néven ismerte őt aki csak halott róla. Azért így, mert pöttöm kora óta édesapja gölöncsérműhelyében forgolódott, ahol tálak, csuprok, köcsögök formálódtak, s alig került suttyókorig, a korongozásnak nem volt nagyobb mestere nála.....
Meglepődtem 1-1 alkotásainak méretén, esetenként durva felületén, ugyanakkor a mázas felületek cizellált népi motívumok sokaságán,de amire rácsodálkoztam az ahogy alkotásai mondandóját agyagba vésett üzenetekkel tarkította.:)
Szóval megnézhettük a műhelyét,szobáját, filmet egy készülő szoborról, beszélgetést Vitray Tamással..- mondjuk ebből nem halottunk semmit, mert a csoportok miatt nagy zaj volt és a pincében se leülni nem lehetett, sem igazából élvezni ..de volt egy külön szoba ahol számítógép segítségével körbe lehetett forgatni1-1 szobrot és teljes egészében megnézni, a Győri múzeum tárlatát vizuálisan megnézni... szóval fejlődés van csak valahogy olyan félkész volt minden.
A kenyérszegő 1968
Keramikus, szobrász, a modern magyar kerámiaművészet egyik megteremtője. Budapesti, bécsi, müncheni iskolák után Dániában és Franciaországban volt tanulmányúton. Egyaránt mestere a körplasztikának és a domborműnek, az agyagba vésett rajzos csempéknek, korongolt és felrakott edényeknek, a mázak finoman árnyalt keverésének. Alkotómunkásságának középpontjában az ember áll. Témaköre kifogyhatatlanul gazdag, változatos: reális hangvételű portrék, biblikus kompozíciók, groteszk figurák és zsánerképek, népdal illusztrációk, zsúfolt díszű korsók, tálak. Világa összességében egységes hatasú, sajátosan egyéni hangú, hazai talajban gyökerezik, ugyanakkor modern és európai.
Fésülködő
Határtalan munkabírásával szinte az utolsó percéig dolgozott, mert hivatása szerelmese volt.
"Az anyag mindennapi kenyerem, örömöm, bánatom. Már az első érintésekor életem elemévé vált. És azóta az elem bekerülve vérem áramába, hol az öröm hullámhegyeire, hol az ijedt reménytelenség hullámvölgyeibe sodor, emel, buktat." - fogalmazta meg tömör egyszerűséggel röviddel a halála előtt.
Életműve befejezett, csodálatos egész; zaklatott, ideg-tépett korban törékeny tökéletesség.
Kuglófmadonna 1938
Az 1977-ben elhunyt Kovács Margit szobrász és keramikus a modern magyar kerámia egyik vezéregyénisége volt. Munkássága korszakot jelöl, az új szellemű iparművész-kerámiát többek között ő honosította meg Magyarországon. Művészete sajátosan magyar, nagyon egyéni. Életműve a kerámia minden ágában jelentékeny: keze alól figura és edény, falicsempe és relief pazar bőségben került elő.
Alkotói pályája - melynek felfelé ívelését hazai és nemzetközi sikerek, elismerések mérföldkövei jelölték - töretlen volt. Kovács Margit formai megoldásai az egyetemes művészet múltjából magukba szívták a középkori miniatúrák áhítatát, a pravoszláv templomok ikonjainak és a paraszt-barokk oltárok szobrainak naivságát, a perzsa miniatúrák gazdagságát, a faragott pásztorbotok és tükrösök díszítőkincsét
Kovács Margit: Párkák ( akiknek sorsuk szála a kezükben van. )
Életműve befejezett, csodálatos egész; zaklatott, ideg-tépett korban törékeny tökéletesség.
Kuglófmadonna 1938
Az 1977-ben elhunyt Kovács Margit szobrász és keramikus a modern magyar kerámia egyik vezéregyénisége volt. Munkássága korszakot jelöl, az új szellemű iparművész-kerámiát többek között ő honosította meg Magyarországon. Művészete sajátosan magyar, nagyon egyéni. Életműve a kerámia minden ágában jelentékeny: keze alól figura és edény, falicsempe és relief pazar bőségben került elő.
Alkotói pályája - melynek felfelé ívelését hazai és nemzetközi sikerek, elismerések mérföldkövei jelölték - töretlen volt. Kovács Margit formai megoldásai az egyetemes művészet múltjából magukba szívták a középkori miniatúrák áhítatát, a pravoszláv templomok ikonjainak és a paraszt-barokk oltárok szobrainak naivságát, a perzsa miniatúrák gazdagságát, a faragott pásztorbotok és tükrösök díszítőkincsét
Kovács Margit: Párkák ( akiknek sorsuk szála a kezükben van. )
Aztán kis felüdülés séta a belvárosba egy hangulatos palacsintázóba ebéd, jó beszélgetés jó társaság, nevetés, jó idő... mi is kellhet ennél több.
Útra keltünk újra ,és megnéztük a Barcsay állandó kiállítást is.
Itt nem volt se tömeg se nyomor összesen hárman néztük végig a kiállítást. Kissé hiány érzetem volt, mivel ha Barcsay név hallatán, először az anatómia tanulmányok jutnak eszembe, na ez nem volt ,csak reprók, viszont nagyon szép grafikák, a mester korai műveiből is láthatunk pár képet.
Ami viszont nagyon tetszett és megindító volt, hogy saját mondandója, gondolata a kép keletkezéséről pár szó ott volt 1-1 kép mellett.
Mintha moderálta volna a látogatót.
/képek a netről/
A kiállításon volt grafika, festmény is ,de főleg a konstruktív festmények , amik monumentálisak voltak .
BARCSAY Jenő (1900, Katona - 1988, Budapest)  Festő, grafikus, Kossuth-díjas (1854), érdemes művész (1964), kiváló művész (1969). Erdélyi fejedelmi család leszármazottja. 1919-ben jött Budapestre, s beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára, ahol 1924-ben végzett. Mesterei Vaszary János és Rudnay Gyula voltak. Az 1926-os év nyarát Makón és Hódmezővásárhelyen töltötte, itt ébredt rá először a tájban rejlő konstruktív szerkezeti erőkre. 1926 őszétől egyéves ösztöndíjjal Párizsba utazott. Itt elementáris erővel hatott rá Cézanne festészete, amely egy életen át bűvöletében tartotta. 1927-ben Itáliában járt, ahol a quatrocento festészet embereszménye, a testek tömegének ábrázolási módja hatott rá. 1929 tavaszán Szentendrére látogatott, ahova később vissza-visszatért, majd itt telepedett le. 1929-30-ban ismét Párizsban dolgozott, ösztöndíjjal. Ekkor a kubizmus által hirdetett képalkotási törvényeket sajátította el. 1931-től 1945-ig a Fővárosi Iparostanonc iskolában, 1945-től nyugdíjazásáig a Képzőművészeti Főiskolán tanított. Ez utóbbi helyen a modern magyar művészet valamennyi alkotóját tanította alakrajzra; sokukra életre szóló, elementáris hatást gyakorolt. Egyénisége tanítványai körében fogalommá vált. Korai műveit komor, drámai erő, mély fény-árnyék hatások jellemzik. 1926-ban impresszionisztikus jellegű műveket festett. Párizsi útja után vált a szerkezet alapvető képformáló erővé művein. Itáliai tanulmányútja hatásaként az embereket pszichikai gesztusok nélkül, statikusan, kiegyensúlyozott pózokban ábrázolta. 1929-től a főként Szentendréről és a környező tájról készített művein alakította ki sajátos stílusát, mely a konstruktivizmus egyfajta magyar változata. Lényegretörő szemléletét a szerkezeti vonalak hangsúlyozása, a tér és a forma problémáinak következetes kutatása, konstruktivista eleven szerkesztett képi rend jellemzi. Művészetében a geometrikus módon absztrahált kompozíciók, konstruktivista tájképek és figurális ábrázolások egymást áthatva, egymással párhuzamosan jelennek meg. Festészete mellett igen jelentős egész pályáját végigkísérő murális munkássága és grafikai tevékenysége is. A magyar konstruktív-geometrikus művészet legjelentősebb egyénisége, akinek a kortársakra és a következő nemzedékre gyakorolt hatása szinte felmérhetetlen. Jellegzetes művei: Kíntornás (1924); Munkáslány (1928); Szentendre (rézkarc, 1931); Dombos táj (1934); Önarckép (kréta, 1949); Ülő nő (1958); Szentendrei templom kereszttel (1962); Képarchitektúra (1963); Szentendrei mozaikterv (1968, felállítva) a Nemzeti Színház előcsarnokának mozaikja (1968, felállítva); Kék hangulat (1972); Fekete-fehér kompozíció (1981). Műveit sokszor áttették más technikába: gobelinre, ofszetre, szitára. |
/ ennél a képnél például leírta milyen nagy hatással volt rá Cezanne és -e hatásra készült ez a kép /
Egy nagyon megkapó gondolattal találtuk magunkat szembe mielőtt a kiállítás végére értünk.
"Ahhoz, hogy valaki a tehetségét ki tudja aknázni
sok más dologra is szükség van.
Elsősorban is szerencsére.
Ebben benne van az is, hogy egészségesnek kell lenni,
etikusnak kell lenni, becsületesnek,
karakteresnek is, sok mindennek kell lenni ahhoz,
hogy az ember egy életen keresztül kitartson egy gondolat,
egy eszme mellett, amellyel született,
és amely benne él mindaddig, amíg ecsettel és festékkel bánik."
Barcsay Jenő
Szóval sok-sok élménnyel telve értem haza, de csak ma tudom megírni ezt mert volt 1 napos blog szünet a google jóvoltából:9...
Legközelebbi kultúrális sétánk a KOGART Egry kiállítása lesz.
Remélem velem tartotok legközelebb is.
---és saját képek Itt.
Szép napot ! by Szaszi
A festő műteremlakása, berendezett galériája - életmű kiállítás Badacsonyban, közel a parthoz, a festőről elnevezett Egry József sétányon, 1973-ban, a festő születésének kilencvenedik évfordulóján megnyílt a hajdani műteremlakásban és a hozzáépített galériás, kétszintes kiállítóteremben az Egry József Emlékmúzeum.
