...akkor Múzeum, de többször miattam át kellett tenni az időpontot, de végül is létrejött ez az újabb kultúrális séta.
De hova is mentünk ? KOGART házba az a
"Fényhidakon át"
Egry József
gyűjteményes kiállításra.
Verőfényes nap, csodás társaság:) találkozó a Hősök terére volt megbeszélve, rengeteg tursita és látogató, kacsingat felénk a szépművésztei múzeum új kiállítása a NYOLCAK-
De most indulás a csodaszép ANdrássy úton a Kogart házba.
Kedves fogadtatás, nincs tömeg, viszont van légkondi, ami ilyen meleg nyári napon űdítően hat és nem nyűgösködik az ember lánya.
Fel a harmadik emeletre és kezdődik az élmény túra.
Egry József
(1883, Zalaújlak - 1951, Badacsony)  | |
- FÉNYHIDAKON ÁT -
Egry József gyűjteményes kiállítás
Egry József (1883-1951) a modern magyar festészet egyik legmarkánsabb képviselője. A „Balaton festője” néven vonult be a hazai köztudatba, de életműve technikában és témában rendkívül gazdag, amely magán viseli a múlt századelő szellemi újításainak jegyeit.
Korai képeinek főszereplője az utca embere: járókelők, rakodómunkások, matrózok, cselédlányok, bohémek, akik Rejtő Jenő lezser regényalakjait idézhetik a néző emlékezetébe.
Az 1920-as évek elején kerül művészetének középpontjába a Balaton, nem véletlenül, mert a szűkszavú, zárkózott festő kisebb megszakításokkal a tó partján élt haláláig. Oldott, levegős technikája, amely a védjegyévé vált az olajpasztell, grafika és az olajfestmény határán mozog. Szokatlan és sajátságos képalkotási módja elsősorban az atmoszférikus jelenségek, mint, a víz, pára, levegő, de legfőbbképpen a fény érzékeny, látomásszerű megragadására törekszik.
Képeivel kapcsolatban gyakran használják a lírai jelzőt, sőt két elemzője Kállai Ernő és Genthon István Ady költészetének tájábrázolásával, hangulatával állítja őket párhuzamba.
" Minél közelebb jut az ember a természet lényegéhez, annál jobban távolodik a természettől magától "
A tárlat a teljesség igényével kívánja bemutatni Egry József életművének kiemelkedő darabjait a pályakezdéstől alkotó munkásságának befejezéséig.A tárlat gerincét az Egryre jellemző, napfényben fürdő balatoni tájképek alkotják, de a pályája elején készült, eddig kevéssé ismert festményekkel is megismerkedhetnek az érdeklődők.
" Festői szempontból nem az a fontos, hogy mit látunk, hanem hogy a látottak mit láttatnak"
" Festői szempontból nem az a fontos, hogy mit látunk, hanem hogy a látottak mit láttatnak"
A több mint száz festmény és 10 grafika a kiállítóház második és harmadik emeletét teljesen megtölti .
Az anyagot tucatnyi jelentős hazai közgyűjteményből és 25 magánkollekcióból válogatták. A képek mellett a kiállításon nagy hangsúlyt kapnak a művész személyes dokumentumai, fényképei, írásai, relikviái is, ezáltal adva teljes képet Egry festészetének minden fontosabb korszakáról, műveinek különféle tematikájáról és technikai gazdagságáról.
a fiatal Egry
Egry József a Balaton festőjeként vonult be a köztudatba, de életműve technikában és témában rendkívül gazdag, magán viseli a múlt századelő szellemi újításainak jegyeit. Egry a magyar művészettörténetben olyan egyéni és sajátos festői világot képvisel, amely egyedülálló nemcsak a hazai, hanem az egyetemes festészet történetében is. Oldott, levegős technikája, amely a védjegyévé vált, az olajpasztell, a grafika és az olajfestmény határán mozog - magyarázta a művészettörténész.
A művész életébe a képek mellett Zsigmondi Boris : Az ecset poétája -
Egry József c. 1972-es dokumentum filmjében, még a művész maga is megszólal, a vetitőszobában folyamatosan vetített videón.
Egry Józsefnek utoljára 1971-ben, vagyis pont negyven évvel ezelőtt volt utoljára gyűjteményes kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában .
A látogató tehát nemcsak Egry festészetének különböző korszakairól és technikai gazdagságáról kap képet, hanem bepillantást nyer az alkotó életébe, mindenapjaiba is.Több képen is felfedezhető saját maga.
Egry József (1883-1951) mind a mai napig a modern magyar festészet egyik legmarkánsabb képviselője. A „Balaton festője”-ként vonult be a köztudatba, ám életműve nemcsak technikában, hanem témában is rendkívül gazdag – magán viseli a múlt századelő szellemi újításainak jegyeit.
A magyar művészettörténetben alapvetően a Gresham-körhöz kapcsolható, azonban olyan egyéni és sajátos festői világot képvisel, amely egyedülálló nemcsak a hazai, hanem az egyetemes festészet történetében is. Egyedi, oldott, levegős technikája a védjegyévé vált – művei az olajpasztell, a grafika és az olajfestmény határán mozognak.
A KOGART gyűjteményes kiállítása a teljes életművet áttekinti a korai művektől a kései korszakokig. A tárlat gerincét az Egryre jellemző, napfényben fürdő balatoni tájképek alkotják, de a pályája elején készült, eddig kevéssé ismert festményekkel is megismerkedhet az érdeklődő.
" Ridegség" Badacsony- Remény tömörítve- Ellentétek, Benszülött arc,
Nem tárgyakat fest, hanem a tárgyak világát!
A Balaton kiegészítője az életének
Egry József szegényparaszti sorból emelkedett ekkora művésszé autodidakta, majd komolyan vett profi képzés után: a Képzőművészeti Főiskolán Szinnyei Merse Pál és Ferenczi Károly tanítványa volt.
Ezután 1911-ben kikerült – ahogy akkoriban szokás volt művészkörökben – külföldre továbbképződni: Belgiumba ment, ahol a kikötői emberek híres festője-szobrásza, Meunier hatása alá került. Ekképp, sokat dolgozva és tanulva, betagozódott a korszak nagyjai közé. Ez az érési folyamat azonban sajnos megakadt az első világháború kirobbanásával, ahol – miközben dokumentálta is a harctéri eseményeket – súlyos sérülést szerzett.
Viszont ennek köszönheti élete szerelmét, mert a badacsonyi hadikórház önkéntes ápolónője személyében haláláig értő és szerető társra lelt Paulinyi Juliska személyében. Asszonya gyakran volt modellje is; a kiállításon látható egy szép, távolba tűnődő és a tavi párában feloldódó képe róla.
Eleinte Keszthelyen éltek. Aztán végképp Badacsony lett nemcsak hajdani kórházi szenvedése, de élete legnagyobb szerelmével, a tóval való rendszeres találkozásának színhelye is: egy kis hegyteteji sárga vincellérházba költöztek, ahonnan pazar kilátása nyílt a Balatonra. Az ott 1944-ben festett – és a Kogart-tárlat „vezérhajójának” választott – Aranykapu című képe zárja le befejezett művei listáját. A fény játékát már a húszas években elkezdte figyelni és meg is örökíteni, noha akkor még erőteljesen expresszionista hatások jellemezték.
A Kogart-villa legfelső szintjén kezdődik időrendben a mustra, az akkor még rá jellemző sötétes, határozott, kontúros vonalakkal festett művekkel. A park című (1908), illetve az előtte egy évvel festett öltönyös Önarckép még nem villantja fel a későbbi szivárványos világot: itt mélybarnák, méregzöldek, kemény okkerek dominálnak. Az eggyel lejjebbi szinten az Ádám-Éva figurás – szintén hasonló színvilágú – nagy vászna pedig Rippl-Rónai hatását tükrözi, annak kukoricás korszakából véve az alapmotívumokat. De Egry, aki belga élményeit a kikötői, külvárosi világból érzékeny szociográfiának is felfogható módon adta vissza apacspárról, rakodómunkásokról, lélekben már készült egy derűsebb világ felé, ki a szürkés ködökből.
Ezért kifejlesztett egy olaj-pasztellanyagot vegyesen felhasználó technikát, hogy a megfoghatatlant mégis rabul ejthesse a vásznán. Az emberi-állati figurák ebben a felfogásában-ábrázolásában már elvesztették minden göcsörtjüket, jellegzetes arcukat: szinte lecsiszolta őket a mindent átható és átalakító fénnyel kezelve. Csupán gömbölyű, avagy hosszúkásan ovális formák adták vissza a ballagó, békés nyájat, illetve a kidolgozott testű halászok, juhászok világát. Egészségi állapotának romlása miatt elutazott a valóban forrón lüktető olasz délvidékre, Taorminába, a Csontváryt is megtermékenyítő városba. Ezek a képei is láthatóak itt: erősebbek a sienai barnák, vaskosabbak a kontúrok abban a mindig perzselő, tengert visszaszikrázó özönben.
Balatonról mesélő vásznai – az élete igazi értelmét adó alkotások – már finomabbak és szórtabb derengésűek: a mindig új és újabb kihívásokat adó percenkénti változásokat könnyed, rugalmas mozdulatokkal szivárványosra festette, ám redukált – aranyderengésű sárgák, narancsok, királykékek, mogyoróbarnák, rózsaszínes szürkések, mattfehérek – kolorittal.
" Megélte a szivárványt a Balaton partján." a fény a pára, az atmoszféra képi ábrázolása.
" Az egyszerű ember hétköznapi világa ünneppé változik mikor bekövetkezik ez az égi csoda"
„Ha mindent ki tudnánk fejezni, nem beszélnénk. Ha mindent le tudnánk írni, nem írnánk. Ha minden örömünket meg tudnánk szerezni, nem örülnénk” – mondta, és e visszafogott szellemben munkálkodott. Arca közben – van pár, az időt ugyanúgy követő önarcképe, mint Rembrandtnak – egyre szálkásabb és kesernyésebb lett, miközben a balatoni titkot fejtegette. Van olyan megoldása is a kiállításnak – mert vállaltan igyekeztek egymásra rímeltetni képeit –, hogy a mamája szépiabarnásan elmosódott, lehajtott, kendős fejű portréja pont szemben van az ő hasonló színű szembenézősével. A szivárványról festett alkotása egy hasonló nagyigényű, félkörökkel érzékeltetett, olajba foglalt ragyogás mellett függ, erősítve egymás hatását.
Fő témája a víz és annak beavatott emberei, a halászok voltak: hisz sokat idézett rajongása – a szöveget Schell Judit adta elő a megnyitón – arról szólt, milyen földön kívüli élményt adott neki a halászokkal vízre szálló éjszakai kirajzás, ahol a bárkák gyengén pislákoló lámpái és a csillagok feleseltek egymásnak. Hitvallása mindent elmond önmagáról és művészeti felfogásáról: „A művészet lélek ünnepe. Ünnepi ruhát veszek a lelkemre, ha festek. Ünnepi ruhám világos, derűs. Ha magamra öltöm, általa nagyszerű kapcsolatba kerülök az örök és egyedül való élettel. Aki pedig az élettel, a nagybetűs élettel kapcsolatba kerül, nem tehet másként, minthogy ujjong, mert megadatott neki ez a csoda, hogy élhet, hogy láthatja az őszt, a tavaszt. És nézze, milyen végtelen nagy az élet jósága – még szivárvány is láthat.”
A szivárvány nagy és fontos szimbóluma Egrynek, ahogy a wiki írja „Szivárvány képét a Grünewald isenheimi oltárán látott szivárványos félkör halál utáni lét szimbóluma inspirálta. Ezt bevonta saját fényjelenség-megfigyeléseibe.” Nemcsak festett, hanem a házikója körüli saját szőleje ágas-bogas gyökereiből örömmel, játékosan faragott is ezt-azt – ahogy az ott folyamatosan vetített Zsigmondi Boris-filmben nyilatkozta.
Egy-két ilyen munkája is megtekinthető a Kogartban a róla készített Borsos Miklós-kőfej mellett; ezek adnak tanúbizonyságot a képzőművészet egyetemességéről, ami hol két dimenzióban a fényt ejti csapdába, hol a kézzelfogható valóságot adja vissza.
Minél sötétebb korszakok köszöntöttek Magyarországra, annál fényesebb és világosabb lett Egry oeuvre-je. Belekapaszkodott e vigasztaló, fehéres, túlvilági távlatokba – akárcsak verseiben Radnóti –, megidézve ecsetjével azt a költő megénekelte suhogó szárnyú szabadságangyalt. Rebbenő vonalak, ívek segítségével reményt fakasztott önmagában és képeit nézve, másokban is. Épp 1943-44-ben készítette el a kiállítás és élete főművét, az Aranykaput.
Azokban a legborzasztóbb időkben olyan férfialakot vetett vászonra, aki aranylóan dagadó vitorlával, amögött biztosan állva egy kis sajkán, méltóságteljesen suhan át a barátian fodrozódó, meleg színű vízen, valami nagyon távoli, de szép és jó felé. Ez a jóság csak a felderengés szintjén, habos-duci felhő képében van jelezve, de a mű legszélén torlódó sötétes égkarima a hajós szeme elé immár derültté tisztult.
Ars poeticája ebben a teljesen fényre bazírozott munkában ölt gyönyörködtetően testet. Mivel minden balatoni vászna belülről kifelé ragyog, ránk szórva a fényt, eszembe is jutott, mennyivel hatásosabb lenne, ha sötét és nem fehér falakon lógnának. Egry többféle stílusban otthonos volt és utánozhatatlan eg/r/ységgé vegyítette ezeket. Így impresszionizmusa soha nem lett édeskésen kommersz, mert felügyelte azt tudatosan szerkesztett konstruktivitása, míg a plein air adta szín-fényjáték sem volt soha öncélú nála, hisz expresszionizmusa drámai ízeket adott mindehhez.
Vallásos is a maga módján volt: meghatotta, amikor az egyszerű parasztember, egy juhász a Balaton vizével rajzolt magára keresztet, emígy megáldva saját testét. Ő is ezt a természet-közeli istent kereste és festette, megtalált s a világ elé tárt, bőséggel szórt szépségeiben. De élt azért a tételes vallás szimbolikájával is.
Magányos szeretője volt ő a tónak, így olthatatlan rajongásával és tehetségével kombinált hűsége ki is érdemelte a Balaton festője rangot és címet. Nem is vágyott volna másra, noha megkapta 1948-ban az akkor alapított Kossuth-díjat is. Különleges zsenije még nem talált követőre. Ekkora odaadást a szerinte semmi mással – még a tengerrel sem – össze nem vethető nagy víz nem váltott ki művészből azóta sem. 1951-ben meghalt, felesége hat év múlva követte őt.
......Az idézetek a Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága által 1973-ban kiadott Egry breviárium című könyvből származnak.
Távolba néző
Vihar a Balatonon
Soha nem felejtem el, hogy a táj, ami előttem van, mögöttem folytatódik.
A Balaton párás fényei átalakítják a reális formákat, tárgyakat. A távlatok, perspektívák szüntelenül változnak, alakulnak és a fények maguk is képi formát kapnak.
Szivárvány
Öböl
Minél közelebb jut az ember a természet lényegéhez, annál jobban távolodik a természettől magától.
A képtérből igen sokat kell elvennünk, hogy üres ne legyen.
A Balaton Badacsonynál
Balatoni halász
A jó képnek a legrosszabb kritika sem árthat, a rossznak a legjobb sem használ.
Az nem volna baj, hogy idegenből vesznek át képzőművészeink, hanem az a baj, hogy idegen is marad, amit átvesznek.
Naplemente
Badacsony
A művészetben önfegyelem nélkül létre lehet hozni kiváló alkotást, de önkritika nélkül nem.
Ha egy fiatal művésznek megvalósulna minden álma és vágya, ő maga csodálkozna legjobban, hogy ezek a valóságban ilyenek.
Napernyős hölgy
Badacsonyi présház
Ne ítéljétek el a rossz képek istápolóit, gyűjtőit, mert ők is a szép felé való törekvésükben tévednek.
Egy darab feltárt művészet többet mondhat koráról, mint az összes írott történelem.
Balaton
Alakok a stégen
A komoly művész javakról való lemondása nem jelenti a javak nélkülözését is.
Egy jó képben rossz részlet nincs. Ugyancsak a rossz képben jó részlet sincs. A jó képnek nincs jelentéktelen része.
Kondás
Borfejtők (Borospince)
Nem tudom, az értékes emberre melyik kitüntetőbb, a mellőzése, vagy a kitüntetése?
Az igazi műgyűjtő nemcsak becsüli a műveket, hanem szereti is.
A badacsonyi öböl
Badacsony
A jó festő lehet rossz tanár, a rossz festő csak rossz tanár lehet.
Azok a kis apró vonalak, jelzések, mit művész egyéniségek hoznak létre, többel járulnak a képzőművészet fejlődéséhez, mint az összes egyéniség nélküli muzeális képek.
Merengő
Nervi
Sok régi művész csodálkozna, hogy mi lett belőle, amióta meghalt.
A legtöbben azért rajonganak a természetben, ami legkevésbé fontos a művészetben.
Szigligeti est
Balatonparton
A kultúrnemzetet nem az jelzi, hogy hány aranybányája van, hanem hogy hány alkotója van, mert az a nemzet igazi valutája.
Én nem a Balatont, hanem annak világát festem.
Fények a Balatonon
Balatoni fények
Aki a természet gazdagságából minél többet magáévá tud tenni, annál kevesebbel tudja művészetében azt kifejezésre hozni.
Boldogok azok a művészek, akik mindezt megfesthették, amit akartak.
Viszont sajnálatra méltók azok, akik azt is megfesthetik, amit nem akarnak.
Viszont sajnálatra méltók azok, akik azt is megfesthetik, amit nem akarnak.
Vihar a Balatonon
Napfényes Balaton
Nemzetek csak művészetükkel élhetik túl a történelmi időket.
Az élet színben – formában – hangban él, a tájnak hangja a csend.
Balatoni táj
Balatoni halász
A tárgy árnyéka sokszor többet mond a tárgyról festőileg, mint maga a tárgy.
Egy nemzetnél nemcsak az a fontos, hogy vannak-e értékei, hanem az is, hogy vannak-e értékeinek megbecsülői.
Mindenképpen érdemes megnézni a kiállítást és ha a Balatonnál nyaraltok látogassatok el feltétlenül a Badacsonytomaji házába...
ha a nyáron a Balatonnál nyaraltok érdemes ellátogatni...
"Egry József Emlékmúzeum Badacsonyban közel a parthoz, a festőről elnevezett Egry József sétányon 1973-ban, a festő születésének kilencvenedik évfordulóján megnyílt a hajdani műteremlakásban - a festőnek és családjának 1941 óta otthont adó kis villaépületben - és a ..." -
EN:
itthon.hu/egry-jozsef-emlekmuzeum
Angolul info: www.terminartors.com/artworksByArtist/Egry_Jozsef
Szép napot ! by Szaszi
mindent duplán, duplán:)))
VálaszTörlés